Milosra úgy jutottunk el, hogy két héttel az esküvőnk előtt a férjem (akkor még csak vőlegényem🙂) megkérdezte, hogy hová szeretnék menni nászútra. Mert igaz, hogy 13 év után házasodtunk össze, de hát nászút nélkül nincs igazi esküvő. És ha már szerelem, akkor a választásom egyértelműen Milos lett. 1820-ban ugyanis itt találták meg a szerelem istennőjének, Aphroditénak a szobrát, melynek közismertebb neve milói Vénusz. Napjainkban a Louvre kiállításának egyik gyöngyszeme (anno ügyesen csinálták a franciák, a story-t érdemes elolvasni a Wikipédián).
Gyorsan lefoglaltuk a repülőjegyet Athénba, onnan pedig már csak a kompjegyet kellett megvenni és szállást foglalni, ez utóbbi volt a nehezebb falat. Milos elég népszerű az olasz és francia turisták körében, így az árakat is rájuk szabták, és persze augusztusban amúgy sem könnyű szállást találni. Végül aztán minden összeállt, de ilyen gyorsan még sosem szerveztük meg a nyaralásunkat.
Milos vulkanikus sziget, középen a beszakadt kalderával, akárcsak Santorini. A főváros, Pláka is úgy csücsül a hegygerincen, mint Fira Santorini szigetén.

A vulkáni működésnek nyomait számos sziklaformáció őrzi a tengerben is.

Területén már az ókorban bányák működtek. Akkoriban leginkább kén, ma pedig különböző ásványok feltárása és bányászata folyik közel 200 bányában.

A bányászatnak a sziget sok pontján van látható nyoma, szerintem néha kissé tolakodóan, engem zavart, ahogy az ipar belerondított a gyönyörű természeti környezetbe.

Alapvetően a keleti oldal a lakottabb, itt található a legtöbb látványosság és számtalan strand. A nyugati oldal vadabb, érintetlenebb, de éppen ezért számomra sokkal izgalmasabb.
KELETI OLDAL
Szállásunk Polloniában az egyszerű Elena Studios volt, semmi extra, de nagyon nyugis, és hát a házigazda csajszi nagyon helyes volt. Szemben volt a kis külön veteményesük, ahonnan gyakran kaptunk finom sárgadinnyét (ez valami isteni volt itt a szigeten), Elena pedig mindig sütött valami finomat, ami bekészítve várt a szobánkban minden délután.
Pollonia kis halászfalu, nyáron sok-sok turistával, ennek ellenére valahogy mégsem zsúfolt. Van egy fő strandja, árnyékot adó fenyőkkel, a parton pedig számos klassz taverna.

Van egy kisebb strandja is a település végén, azt jobban szerettük, kevesebb ember és egy kis bár jó zenével.
Egyik délután meglátogattuk a sziget egyetlen borbirtokát is, a Kostantakis Vinery-t, ami a település végén található, érdemes itt egy-két órát elücsörögni egy finom bort kóstolgatva.

A sziget felfedezéséhez robogót és kvadot béreltünk, de a keleti oldalon nagyon jó a tömegközlekedés is. Ezen a szigeten viszonylag sokat buszoztunk, ami kifejezetten jó élmény volt és egyben praktikus, mert egyik este így büntetlenül koktéloztunk Adamas egyik legjobb koktélbárjában, a Himalayában.

Adamas a sziget forgalmas kikötője, kellemes tavernákkal, zajos esti élettel. Egyik nap finomat ettünk Adamas egyik legrégibb tavernájában, a Flisvos-ban.

Mivel a város dombra épült, fentről nagyon szép a kilátás, kis utcácskákkal, sok növénnyel, igazi kikládi hangulattal és gyönyörű boltokkal (mindig csak sóvárgok, de sajnos a 40 fokban nincs kedvem ruhát próbálni). Innen a sziget minden irányába indul busz és hajókirándulásokra is befizethetünk.

Pláka, a sziget fővárosa nagyon kellemes hely, a szokásos kikládi kék-fehér házakkal, kellemes beülős helyekkel.

…..persze a cicák sem hiányozhatnak.

Este érdemes felmenni a várba és onnan nézni a naplementét.

Pláka közelében találhatjuk meg az ókeresztény katakombákat (mi nem mentünk be, de érdekes lehet), valamint a régi színházat.

Hát tényleg tudták a görögök, hogy hová kell építeni, szemet és elmét is elvarázsolhatott egy itt megtekintett előadás. Egy borúsabb napon jártunk itt, de így is nagy hatással volt rám.

Klima kis halászfalu, Milos képeslapjainak kedvenc témája színes házaival, egyedi és eredeti hangulatával. Érdekessége, hogy a házak alsó szintje, ami korábban a hajók tárolására szolgált, ma inkább szállásként vagy boltként funkcionál.

Mandrákia nagyon cuki tengerparti halászfalu, itt is jellemzőek a színes kapuval ellátott, sziklába vájt „csónakgarázsok”.

A parton található Medusa haltaverna mindenképp látogatásra javasolt, már ha van hely…
Sarakiniko beach
Kétszer is elmentünk Milos híres hófehér szikláihoz, mert nem nagyon lehetett betelni velük. A tejfehér sziklák és a mélykék tenger kontrasztja elképesztően szép tájat varázsol a szemünk elé.

Első alkalommal nagyon fújt a meltemi, a vízbe nem tudtunk bemenni a hatalmas hullámok miatt, de órákat csatangoltunk a vulkanikus sziklákon, elképesztően fotogén minden.

Másodszor már nyugodtabb idő volt, de a strand szerintem nem volt a legtisztább, ezért egy rövid csobbanás után ismét csak barangoltunk és fotózgattunk.

Firopotamos beach
Az egyik kedvenc strandom volt: hangulatos kis öböl, színes sziklafalak, homokos part és kristálytiszta víz, nem is kell ennél több. Számos halászhajó indul innen beszerző körútra.

Az öböl szikláján állnak egy elhagyott ház romjai, mintha az ókorból maradt volna itt, de aztán kiderül, hogy mégsem, viszont jó háttér fotózáshoz.

Paleochori beach/Tourlos beach
Valójában egymás mellett vannak, utóbbi volt a másik kedvenc. Itt is a színes, rétegzett sziklafalak képezik a strand hátterét.

Extra, hogy a vízben itt-ott meleg kénes források törnek elő, így kettő az egyben élményben lehet részünk. Sós tengerben meleg gyógyfürdő, nekem nagyon bejött.

És ehhez társul még némi kénköves „illat”, majdnem a pokolban is érezhetnéd magad, ha nem lenne a paradicsomi látvány pont ennek az ellenkezője🙂. A Deepblue beach bárból pedig kellemes zene szól egész nap.

NYUGATI OLDAL
Kalandos két napot töltöttünk el a nyugati part felfedezésével, ez volt a nyaralásunk fénypontja.
Sokszor úgy éreztük magunkat, mintha a Vadnyugaton járnánk, sehol egy lélek, kopár, száraz táj, sziklák mindenhol. Néhol egy-egy gyönyörű kis kápolna a semmi közepén. Az 1616-ban épült Agia Marina templom mögött körpanoráma tárul elénk a kalderára.

Kvadot béreltünk a rázós útra, szerintem ide ez a legjobb választás, mert sokszor úttalan utakon haladtunk, de a kvad mindenen átment.

Görögországi bolyongásaink során sokszor bosszankodtam az elhagyott autóroncsok miatt, ami annyira lehangoló tud lenni egy gyönyörű tájban, de Miloson ezt stílusosan oldották meg.

A görög szigetek elképzelhetetlenek kecskék nélkül, Milos nyugati oldalán különösen sok volt belőlük.

Kleftiko
A nyugati oldal déli partján hajózva jutottunk el erre a csodaszép helyre, ami Milos szintén legtöbbet fotózott tája. Odafelé láttuk, hogy a part menti sziklák sok helyen le vannak marva, a bányászat itt is belerondít kissé a tájba, de Kleftiko még szerencsére érintetlen.

A Delfinia Boat Tours hajója a Kipos beach-ről indult, kb. 3-4 órás volt az út. Kleftiko barlangjaiban úszni fantasztikus élmény volt. Kis szépséghibája a dolognak, hogy egyszerre több hajó köt ki, így kisebb dugó alakulhat ki a vízben a barlangok körül, de mi így is élveztük.

Triades
A nyugati partok strandjai nehezen megközelíthetőek, inkább hajóval ajánlott, de mi belevágtunk a kvaddal. Megérte, mert a Triades beach az érintetlen, eredeti környezetével lenyűgöző volt.

Amikor megérkeztünk, nem volt rajtunk kívül senki, kicsit később tűnt csak fel még 2-3 kalandvágyó fiatal pár.

Embourios
A nyugati oldalon egyike a kevés lakott településeknek, bár napjainkban ez is inkább már csak üdülőhely, de inkább olyan elvonulós.

Pár színes házból, és egy szuper haltavernából áll. Az Embourios taverna tradícionális, családi étterem, nekünk a házigazdánk ajánlotta. Jó volt itt vacsorázni a Triades beach-ről hazafelé menet, bár kicsit sokat vártunk az ételre, miközben rettenetesen éhesek voltunk.

A sziget ezen oldala igazi kalandos utazást tartogat annak, aki belevág a felfedezésébe, szinte megszűnik a civilizáció, érezni a természet erejét, ami kialakította ezeket az elképesztő formákat.

Ha őszinte akarok lenni, Milos vegyes érzéseket hagyott bennem, ennek oka pedig nem a sziget, mert az önmagában gyönyörű. Leginkább a színek jutnak eszembe róla és a nyugati oldal vadsága, érintetlensége. A bányászat jelenléte miatt viszont itt-ott kicsit illúzió-romboló. Ha viszont ezen túltesszük magunkat vagy nem foglalkozunk vele, akkor Milos rengeteg szépséggel tud megajándékozni.
